Katonavárosi amfiteátrum, Óbuda-Aquincum

A II. század közepe táján épült az egész Duna-vidék legnagyobb római kori építménye, a katonai városrész amfiteátruma. Az ovális alaprajz külső méretei: 131,8 x 108,4 méter, a küzdőtéré: 89,6 x 66,1 méter (nagyobb a Colosseuménál).  Az opus caementiciumnak nevezett öntött falrendszert kváderkővel burkolták és halszálkás boltozattal fedték. A fal körül támpillérek is merevítették a szerkezetet. Körben elhelyezett húsz boltozott lépcsőfeljáró  biztosította a mintegy 13 000 néző közlekedését.  Az épületben majd két évszázadon át tartottak állathajszákat és gladiátori viadalokat,  emellett a legionáriusok gyakorlótereként is használták.  Miután a viadalokat  a IV. század keresztény uralkodói betiltották,  a bejáratokat elfalazták és az építmény része lett a későrómai erődrendszernek.  A VI. század közepén longobard szálláshely volt. A honfoglalás után, 904-ig valószínűleg Kurszán fejedelem szálláshelye ("vára") volt.

Egy 1606-ból származó rézmetszet (Dilich - 1. kép) még kiemelkedő körfalakat és romokat ábrázol. Köveit a századok során széthordták az óbudai építkezésekhez.
A fokozatosan feltöltődő dombon (Királydomb) kis földszintes házak épültek (2. mellékelt kép), alaprajzuk követte az ellipszis formát (3. mellékelt kép). Erre figyelt fel Kuzsinszky Bálint, feltételezve egy amfiteátrumot. Az 1938-as városrendezéskor lebontották a házakat, és megkezdődött a feltárás (4. mellékelt kép) Szilágyi János és Nagy Tibor vezetésével, a romok konzerválását és részbeni rekonstruálását Gerő László tervei alapján 1942-ben végezték.

1940-re felépült mellette az óbudai Árpád gimnázium új épülete is.  (5. mellékelt kép)

A háborút követően kanyarodó villamosvágányt is létesítettek mellette, amely a Knurr Pálné (előtte és most Pacsirtamező, majd Korvin Ottó) utcát kötötte össze a Bécsi úttal. (6. és 7. mellékelt képek)

Fontos helyszíne volt az 1956-ban forgatott Hannibál tanárúr c. filmnek (részlete)