Budai vár Várkápolna

A Budai Királyi Palota templomát, az ún. "Oroszlános udvar"-ban levő várkápolnát, népiesen „Zsigmond-kápolnát” vagy „Szent Jobb kápolnát” 1769-ben szentelték fel. A Mária Terézia építtette templomot a késõbbi átalakítások kiforgatták eredeti állapotából.

Az 1899-1900. évi renoválás alkalmával a fõoltárt elõrehozták a falból, hogy helyet adjanak a mögötte megépítendõ új Szent Jobb kápolnának. A fõoltár siklósi sárga, ruskicai fehér és süttõi vörös márványból klasszicizáló stílusban, barokk, vasból készült s megaranyozott záróbaldachinnal és neobarokk bronz gyertyatartókkal. Az oltár süttõi márványból készült kettõs lépcsõt kapott. A padolatot mettlachi-lemezekkel burkoltatták.  A mennyezet kupolája Lotz Károly festõmûvész terve alapján készült, a velencei mozaikok stílusában.  1900 óta a fõoltár mögötti kápolnában õrizték Szent István épségben maradt Szt. Jobbját.

A második világháború pusztításai a budai királyi várat és várkápolnát rommá tették. A fõoltár is háborús sérüléseket szenvedett. A mellékoltárok jórészt összetörtek, a szobrok és az oltárképek eltûntek, a tetõzet középen beomlott. Sok helyen bokáig, sõt térdig érõ omladék állt. A vártemplom a többi rommal együtt teljes lebontásra volt ítélve.

A főoltárt 1957-ben Pilisvörösvárra vitték, ahol a helyi és környékbeli mesterek a sérüléseket kijavították, kipótolták,  és a  plébánia templomban állították fel.

A kis, kétszer kétméteres Szent Jobb kápolna köveit és mozaikjait 1957-ben Almádiba szállították, ahol hozzáértõ restaurátorok a szentély mellett, a templomhoz kapcsolódóan felépítették a kápolnát.

Forrás: pilisvorosvar.hu