Református templom, Kecskemét

A török hódoltság idején Kecskemét korábbi egyetlen kőtemplomát a katolikusok és a reformátusok közösen használták, majd később   a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett. Ezt követően, a budai pasa engedélyével (669 arany „kenőpénz” megfizetése után) 1680-83 között építhetttek a református hívek saját kőtemplomot.  A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény. 1684 december 3-án a Szentháromság tiszteletére szentelték fel az elkészült  templomot.
A gyarapodó egyház a XVIII. századra kinőtte az épületet. Az oldalfalakat ekkor magasították meg 569 centiméterrel, és hosszirányban súlyos pillérsort emeltek a boltozat terhének viselésére. A belső térben így kialakult hely már lehetővé tette a kétemeletes karzat   megépítését. Az oldalfalak méretéhez igazították a tornyot is: 946 centiméterrel és egy bádogtoronnyal lett magasabb.
Az évszázadok szélviharokkal, tűzvészekkel, 1911-ben pedig földrengéssel próbálták az épületet. A károk helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták. A mai református templom harmóniába olvasztja a későreneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicista irányzatok jegyeit.